Gyik


Kérdések és válaszok a Hőszivattyú, Split Klíma, és Napelemek témakörben

A hőszivattyú olyan berendezés – kalorikus gép –, mely arra szolgál, hogy az alacsonyabb hőmérsékletű környezetből hőt vonjon ki és azt magasabb hőmérsékletű helyre szállítsa, és leadja az ottani környezetnek. Használatának célja a hőenergiával való gazdálkodás, melynek során hűtési energiát fűtésben (pl. melegvíz-készítésben) fel lehet használni, illetve környezeti hőt lehet hasznosítani. Bővebben…

A légkondicionáló vagy klímaberendezés (néha röviden csak klíma) olyan berendezés, mely zárt térben mesterséges légállapotot, a környezetnél alacsonyabb hőmérsékletet tud létrehozni. Jellemzően hűtésre használják, ha a kültéri hőmérséklet tartósan magas. A légkondicionáló nem csak épületekben vagy azok helyiségeiben található meg, hanem megannyi zárt utasterű jármű (autó, busz, repülőgép stb.) felszereltségéhez is gyakorta hozzátartozik.” Forrás: Wikipédia

Egyre gyakoribb megoldásnak számít a fűtés klímával, melyre rengetegen esküsznek. Ez valóban jó döntés lehet, azonban kizárólag abban az esetben, ha az adott helyiség fűtésére megfelelő klímaberendezést választjuk. Most megmutatjuk azt, mit érdemes tudni a klímával történő fűtésről, mi a különbség a fűtésre és hűtésre is alkalmas, valamint a kifejezetten fűtésre optimalizált klíma közt, és azt is, hogyan választhatjuk ki a számunkra ideális, hatékony és egyben gazdaságos megoldást.

A gáz ára miatt érdemes más alternatívát is keresnünk a fűtésre. Sokak szerint megoldást jelenthet a hűtésre és fűtésre alkalmas split klíma. Mutatjuk, mire figyeljünk vásárláskor!

A légkondicionáló szegmens fejlődését a 2019-ben Japánban létrehozott Kutatás és Fejlesztési központ (Kobe) is segíti. A világvezető Japán légkondicionáló K+F iparág, és az Aux csoport együttműködése biztosítja az innovációt, és a termékek folyamatos minőségi fejlődését.

A Gree hazánk és a világ első számú klímamárkája, melyet az Euromonitor International nemzetközi piackutató cég évről évre igazol.

Váratlan helyről kaptak újabb csapást a napelemesek, mindenkinek borul a megtérülése A rendszerhasználati díjakról szóló rendeletből kiderült, hogy nemcsak a 2024 után telepített lakossági napelemeknél szűnik meg az éves szaldóelszámolás lehetősége, hanem a régebbi rendszereket is átteszik havi elszámolásba. A teherviselés igazságosabb így, de a korábbi kommunikáció alapján senki nem erre számított. És a rendeletben vannak egyéb furcsaságok is, amelyeket a szakmabeliek sem értenek teljesen. Az mindenesetre valószínű, hogy a napelemeseknek sokkal jobban kell majd figyelniük, hogy okosan tárolják el és használják fel a saját maguk által termelt áramot.

A hőszivattyú olyan berendezés – kalorikus gép –, mely arra szolgál, hogy az alacsonyabb hőmérsékletű környezetből hőt vonjon ki és azt magasabb hőmérsékletű helyre szállítsa, és leadja az ottani környezetnek. Használatának célja a hőenergiával való gazdálkodás, melynek során hűtési energiát fűtésben (pl. melegvíz-készítésben) fel lehet használni, illetve környezeti hőt lehet hasznosítani. A hőszivattyú elvileg olyan hűtőgép, melynél nem a hideg oldalon elvont, hanem a meleg oldalon leadott hőt hasznosítják. Minden olyan fizikai elv alapján készülnek hőszivattyúk, melyeket a hűtőgépeknél is használnak. Leggyakoribbak a gőzkompressziós elven működő berendezések, de léteznek abszorpciós hőszivattyúk is. A hőszivattyúk fordított üzemmódban is működnek, ekkor a melegebb hely hűtésére is használhatók. A hőszivattyúk energiamérlegüket tekintve fordított üzemmódban működtetett hőerőgépnek, „erő-hő gépeknek” is felfoghatók.

Scroll to Top